A meglepő cím egyáltalán nem személyeskedés akart lenni. Főleg nem bántó. Inkább figyelemfelkeltő. El is mondom miért. Az év elején az első könyv amit kiolvastam, az Petr Ludwig által írt ,”Vége a halogatásnak” volt. Ebben volt egy fejezet, amiben egy vállalkozó ismerősének problémájáról írt. Ez a vállalkozó egyszerűen ganajtúrónak érezte magát és egyre rosszabbul érezte magát. de mégis hogy értette ezt?
Tudjuk, hogy a ganajtúró mindig maga előtt (mögött) görgeti a kis „gombócát”, ami folyamatosan egyre nagyobb lesz. Az említett vállalkozó golyója a problémái és elvégzendő feladatai voltak. A gondja az volt, hogy az elvégzendő feladatok mindig gyorsabban jöttek, mint ahogy azokat el tudta volna végezni. Így a feladatok soha nem fogytak, hanem inkább halmozódtak, akármennyire is igyekezett.
A felhalmozott és el nem végzett feladatok súlya pedig egyre jobban nyomasztotta. Ez pedig folyamatos stressz helyzetet teremtett az életében, ami tovább rontotta a hatékonyságát. Álmatlan éjszakák, örökös fáradtság, stb. Már nagyon rosszul érezte magát a bőrében.
A könyv írója úgy fogalmazott, hogy az emberek meg nem oldott problémái gyakran akkora teherré nőnek, hogy összeroppantja őket.
A jó hír, hogy vannak jó módszerek az ilyen kilátástalannak tűnő esetek megoldására. A könyvben is szerepel jónéhány, ezért én ajánlom mindenkinek az elolvasását, aki mondjuk időhiánnyal kűzd, de azoknak is, akik szeretik/vagy épp nem szeretik halogatni a dolgaikat. Ebben a könyvben ugyanis az is le van írva, hogy ezek miért alakulnak ki egyesekben. És egyébként tényleg pofon egyszerű megoldásokkal kordában lehet tartani a feladatainkat és szépen meg is lehet tervezni vele a kivitelezésüket.
Nem csak vállalkozóknak, vagy vezetőknek hasznos ez, hanem bárkinek, aki úgy érzi magát, mint az a bizonyos vállalkozó.
Nos, a fenti sorok elolvasása után, te hogy érzed magad? Szerinted ganajtúró vagy? 🙂
